A Kertv. 2. § 30. pontja a következőképpen határozza meg a vendéglátás fogalmát:
kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
Az Fgytv.-ben szereplő - árfeltüntetésre vonatkozó általános előírásoknak a vendéglátás területén is érvényesülniük kell.
Az Ár rendelet értelmében a vendéglátó-ipari egységekben teljesítendő árfeltüntetési kötelezettség lehetséges megvalósítási módjai tekintetében az egység üzemeltetőjét választási lehetőség illeti meg.
Vendéglátás keretében értékesített termék vonatkozásában az eladási árat vagy az egységárat kell feltüntetni.
Az eladási árat — az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
A termék egységárát — amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni (ideértve az étel-, illetve itallapot is).
Az egységárat
- a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
- a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
- a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni.
Az olyan vendéglátóüzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató
árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni.
Természetesen a belső ártájékoztatók tartalmának meg kell egyeznie a külső ártájékoztató tartalmával.
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot valósíthat meg az az eset, amikor akár a kinti, akár a belső ártájékoztatáshoz képest magasabb a fogyasztónak felszámított ár.
A felszolgálási díj mértékével kapcsolatban jogszabály nem tartalmaz korlátozást, ám,
ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (így különösen felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt - ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken - kell feltüntetni.
Amennyiben a fogyasztót semmilyen formában nem tájékoztatják arról, hogy az adott egységben a termék eladási árán kívül felszolgálási díjfizetési kötelezettség is terheli, akkor ezen mulasztás alkalmas a fogyasztó ügyleti döntésének torzítására. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a fogyasztó nem vette volna meg a terméket, ha tudatában van annak, hogy a termék árán kívül felszolgálási díj is felszámolásra kerül részére. Mindezért mulasztással megvalósuló megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megállapításának lehet helye.
A kereskedő köteles — a helyben fogyasztott termék kivételével — a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. Tekintettel arra, hogy a legegyszerűbb csomagolóanyagért is jogosult külön díjat felszámítani, köteles ennek díját az árjegyzéken feltüntetni.